Mostanság egyre jobban élvezem a reggeli sétákat. Igen, eddig pusztán eü szempontból tartottam magam a reggeli bandukoláshoz (mondanám, hogy sosem gondoltam volna, hogy addiktív kapcsolat fűz majd a kukoricacsipszhez, de nem tehetem, mert erre utaló jelek már otthon is voltak...), szóval a csipszevés volt eddig a séta egyik fő oka, a másik a pénz, a harmadik a friss levegő szívása, de mára ez megváltozott. Reggelente többnyire süt a nap, a földek erősen illatoznak, és minden tele van madarakkal (varjak, cinkék, vadkacsák - sőt, tegnap este egy fácánkakas nászkurjongatásait hallgathattam végig a bokros ösvényen vezető úton!). No meg biciklistákkal. Általában két útvonalat variálok (ez kábé két párhuzamos utcát jelent, csak az egyik oldalról kerüli a szántóföldeket, a másik pedig átszeli a finisben). Ha a "városibb" útvonalat célzom meg, olykor már ismerős arcok is jönnek szembe, akik Garching metrómegállója felé igyekeznek. Ha a másikon megyek, ez nem eshet meg, mert a kutatóbázis felől senki nem jön Garchingba ilyen hajnali órán. Viszont kicsi hangyákként látható az összes befelé tartó csillagász. Módomban áll megfigyelni a biciklisdivatot. Vannak ugye az ázsiai kutatók/diákok: köztük elég nehéz pl. korbeli különbséget felfedezni. Gyalogostársak szinte csak közülük kerülnek ki, és akár kétkeréken, akár lábbuszon tekernek a melóhely felé, mindig valami dzseki, hatalmas, szembe húzott kapucni kombinációt viselnek. Néhány elvetemült europid tesiszerkóban fut (!) a Forschungszentrumba, ahol - gondolom - átvedlik "jólnevelt" tudós bácsivá. A többiek bicikliznek mint korábban már említettem, itt nem szokás a kormánykerékbe kapaszkodni :) mondjuk sem a forgalom, sem a sebesség nem indokolná ezen elavult szokás fenntartását. A biciklisták közt is vannak ugye a családosok, akik kis utánfutóban húzzák az aprócska tudóspalántákat a kutatóközpontos ovi felé, aztán vannak a hegymászó típusúak, akik kordbársony naciban, túrabakancsban tekernek, a hajti-pajti-szerűek jobblábszáron feltűrt gatyóban, színes hátizsákkal, és egy-két elegánsabb darab is előfordul, ha nem is öltönyben, de nadrág-zakó kombinációban, ilyenkor a nadrágot egy igencsak elegáns kapcsocska tartja távol a szerkezettől. Beérkezés, és a biciklik lefejtése után a kávézóban némely típus továbbra is beazonosítható marad, de mindenki egyformán cuppan rá az intézet nyújtotta ingyen kávéra.
És akkor el is értem a másik témára: kávézás, munkahelyi kajálás. Az egyik csodálatos hely a Cafeteria, ahol 2 kávégép és egy nagyon bízi bácsi hathatós munkája szolgálja az egésznapos kávéivás (csak az élvezet kedvéért: cappucino, latte macchiato, choc, choccolacino, creme cafe, milchcafe, espresso) lehetőségét. Ezen kívül lehet még itt teát inni, ebből is egész nagy a választék, ebédet melegíteni és elfogyasztani, és ide fut be 11-kor a sandwich-guy is, aki szintén a déli kaja magához vételét hivatott elősegíteni. A héten még egy kellemes dolgot adott a hely, ingyen kaját!, ami pont úgy működik, mint nálunk, mihelyst kiderül a dolog, csak úgy rajzanak az emberek, és egyetlen izgő-mozgó hangyaboly látszatát kelti az a sok okos ember :) Az ingyenkaja apropója az előző esti parti volt, ami az éves beszámolókat követte. Mivel itt nagyon sok mindenféle ember van, a partiétek is nemzetközi volt: humusztól kezdve a görög dolmadakin át a török bulgursalátáig, német kolbászkákig és spanyol chorizóig bezárólag igen sok minden várta a második körben étkezőket is. Mmmm...
Ha az ember lánya nem a cafeteriában ebédel (itt akkor eszik, ha 1. ő főz, és hozza otthonról műanyag edénykében, 2. csinál szendvicset, és kifejti a szalvétarengetegből, 3. elcsípi időben a szendvicsgájt, aki csak 20 percet időzik a kaják szétosztásával, 4. boldogan fogyasztja a másoktól kikunyerált "shared lunch"-ot), akkor még elmehet a Kantinba, ami nagy, egy csomó fiatal van benne, menzaszerűen osztják a kaját, és mindent megszégyenítő szaga van, vagy elmehet ennek egyetemi változatába a matematikai intézetbe, ahol csúzdázni is lehet és kevésbé büdi. Vagy elmajszolja azt, amije van a számítógépe mögött ülve. Eddig mindegyiket próbáltam, a helyezések: 1. Cafeteria - forever!, 2. matematikai menza csúzdázás nélkül :), 3. majszolás, .......99. kantin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése