Na, ezen is túl vagyunk... Valójában nem ezt érzem, hanem inkább valami olyasmit: óóó, már vége is van, jaj, de nagyon kár!! És belém költözött a szokásos, jól ismert vasárnap esti depresszió. Csak most nem el-nem-készített-házifeladat vagy nem-szeretem-folytatandó-munka miatt érzem, hanem mert tudom, hogy holnap megint egy kis gyomorgörcsöt fogok nevelgetni, és azon rágódom, hogy miért is kellett ez nekem.No, de a sóhajtozás helyett inkább valami lélekemelőbbet, rövid egyenleg: pénteken volt plázázás, bár erről már beszámoltam, aztán gasztroblog- olvasgatás, aztán egy váratlan telefon, hogy tesóék megérkeztek, és onnan megkezdődött az igazi hétvége! Este finom sörözgetés, másnap készülődés a közös reggelire, aztán városnézés. Ez utóbbit olyan gyönyörű napsütéses télivégi időben, hogy legszebb álmomban sem reméltem volna! Vakító kék ég, összeolvadó hótömbök, és finoman csiklandozó meleg. A belvárosban az emberek megkezdték a vetkőzést, volt ujjatlan (!) ruhácskában hegedülő utcazenész, aranyszínű naciban elsuhanó tévés, stüszi-vadász kalapos német, hatalmas olasz napszemüvegek, színes kavalkád, embertömeg. Mindenki próbált a legtöbbet kisajtolni az első tavaszi napsugarakból.
Mi is vadásztunk vagy egy órát egy igazi napos teraszra, ahol kávézhatunk, ücsöröghetünk, s miután megleltük, és nagyon komolyan hozzákezdtünk a nappantáshoz, egy darabig ki sem lehetett minket robbantani a helyről. Ha nincs Kaijal megbeszélve randi a város egy másik pontján, talán az egész napot a teraszon töltjük. Így viszont nyakunkba kaptuk a lábunk, nagy sétával elértük a Nymphemburg parkot, és indult a második felvonás: hatalmas tócsákban való ugrándozással, botanikus kerttel, müncheni krumplilevessel, helyi kolbásszal, sörrel, esti müncheni városnézéssel. Próbáltunk "sűríteni" és bekukkantani ide-oda, persze mindez csak ízelítő volt, ahogy a fehér kolbász édes mustárral, pereccel, újabb sörrel is (kóstoltunk Hofbraut, Paulanert, Franziskanert - szigorúan búzából mindet).
Újonnan szerzett információk:
1. Münchennek van egy, a miénkhez nagyon hasonló Arénája, amit este kivilágítanak: ha pirosban pompázik, akkor a Bayern-München játszik odabé; ha kék a világítás, akkor a másik neves müncheni focicsapat, de ha idegeneké a pálya, akkor a ház fala fehéren izzik.
2. Münchenben is érezhető a főn szél hatása, ami miatt állítólag márciusban akár 25 fokos meleg is lehet. Hát, szurkolok, hogy ez idén is bekövetkezzen.
3. Ez már vasárnapi megfigyelés: itt a férfiak szívesen mennek csoportos reggelizésre, aminek az itala nem tejeskávé vagy tea, hanem bizony ser! Jókat kockáznak, dumcsiznak közben, és perecet rágnak.
Aztán Lacó és Orsi hazament, én meg garchingi sétába fogtam a ködben fürdő városban, és ilyen utcanévtáblákat láttam:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése